A marihuána hatása sok tényezőtől függ. A személyiségtől, hangulatától, fizikai állapotától stb. függően lehet depresszív, hallucinogén vagy stimuláns is. Hatóterülete a központi idegrendszer, ahol a depresszív és stimuláns hatások változó arányú keverékét okozza, valamint nagyobb adagban (pl. hasis) hallucinációkat is előidézhet. A kenderszármazékok pszichózisszerű állapotot idéznek elő; de egyúttal hatnak az enzimrendszerre, a hormonokra, valamint a neurotranszmitterekre is. A fogyasztás fő motivációja a zenei, szexuális és művészi élmények fokozása.
A tolerancia és nem jelentős, gyakorlatilag nem alakul ki. A marihuána esetében testi függőség nem ismeretes, a pszichés dependencia azonban jelentős, az elvonási tünetek mindennaposak, általában a pszichés hatásokon felül alvászavar, szorongás és kedvtelenség, amotiváltság jelentkezik. Túladagolás esetén tachikardia és/vagy ritmuszavar léphet fel, jellemző tünet a belövellt kötőhártya, szájszárazság, szorongás, pánikroham, hallucináció. Az esetek többségében a marihuánafogyasztó álomba merül. A halálos dózisú marihuánaadag esetán a testtömeg minden kilójára 600 mg THC-nek kellene jutnia, ami egy 60-70 kg-os ember esetén 36-42 gramm lenne.
A marihuána fogyasztásának az írásra, valamint a személyiség felépítésében-működésében megjelenő kizárólag azon hatásai, melyeknek grafológiai vonatkozásait vizsgálom (vagy amelyek befolyásolhatják az elemzést):
- közérzet: a fogyasztó általánosságban nyugodtabb állapotba kerül, érdektelenné válik egy álomszerű helyzethez hasonló állapotban, eufóriát érez jó közérzettel vagy éppen kellemetlen borzongást él át; nevetési kényszer tör rá vagy szorongás; kreativitást és önbizalmat érez, de ez nem nyilvánul meg a teljesítményében; megnő a spontaneitás; hirtelen hangulatváltozások; depresszió, álmosság; romlik a mozgáskoordináció, tremor, izomgyengeség; rendszeres fogyasztóknál testi-lelki kimerültség;
- agyi funkciók: a rövidtávú memória annyira romlik, hogy elveszthetik a beszélgetés fonalát; a hosszútávú memória károsodásai miatt a tanulás nehézkessé válik; kognitív terület munkája lelassul; a fogalmakat nem határolja el; nehezebben fogja fel az absztrakt dolgokat; hibásan működnek a realitásfunkciók; nem jól működik a logika és az ítéletalkotás; a döntésképtelenség, befolyásolhatóság válik jellemzővé; szellemi visszamaradás; rendszeres használata növelheti az elmebetegségek gyakoriságát;
- észlelés: jobb a vizualizáció (forma- és színérzékelés); változik a tér-, mélység-, test- és időérzékelés; inkább az „egészet” fogja fel, mint a „részleteket”; a marihuána zavarja a bonyolultabb feladatok végrehajtását; romlik a reakciók gyorsasága; észlelési zavarok és fényérzékenység;
- keringési rendszerek: a pulzusszám megnövekedhet; a vérnyomás lecsökkenhet; rendszeres fogyasztás esetén EKG-zavarok léphetnek fel;
- intraperszonális terület: nagyfokú passzivitás; motiválatlanság; perspektiválatlan, apatikus állapot, hajlamos a passzív szemlélődésre, csökken az érdeklődés; rendszeres fogyasztóknál: személyiségleépülés; megszűnik az önkritika; amotivációs szindróma, gyakoribbak a negatív személyiségjegyek megjelenése; vonzódik a gyerekekre jellemző mágikus gondolkodásmódhoz; csökken a bizalom lehetősége; jellemző a bezárkózás;
- interperszonális terület: szociális-emocionális fék elvesztése; megnő a szociális tevékenységre való igény, rendszeres fogyasztóknál: antiszociális magatartás, szociális degradáció; az egyén sajátos világ- és szokásrendet alakít ki magában, mely elképzelhetetlen a szer használata nélkül; nehezen alkalmazkodik; olykor távolságtartó, máskor befolyásolható, különösen ingadozik minden tekintetben;
- szexualitás: drogfogyasztás kezdeti szakaszaiban a használó nemi életének fellendülését, variabilitásának felfokozottságát tapasztalja; de később komoly károsító hatásai lehetnek a szexuál-hormonrendszerben;
- pszichopatológia: pánikreakciók, szorongás, félelem, ingerültség; félelemkeltő hallucinációk és paranoid félelmek jelentkezhetnek; hatására a meglévő pszichés betegségek aktivizálódhatnak; súlyosabb esetben: tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék léphetnek fel, vagy az önkontroll elvesztése, mely akut pszichózishoz vezethet.
Általánosságban elmondható fiziológiai hatás, hogy romlik a mozgáskoordináció, izomgyengeség és tremor lép fel – mely az írás folyamatát akadályozza, illetve csomókat, horpadásokat eredményezhet. A vérnyomás ingadozik, észlelési zavarok lépnek fel, mégis jobb a vizualizáció, de hallucinációk is előfordulhatnak; változik a tér- és mélységészlelés. A duktum képszimbolikai értelmezése ajánlott, az összbenyomás azonban mégsem lesz pozitív. Zavart, töredezett íráskép tapasztalható. Tekintettel arra, hogy főleg a „B” duktumok kisebb tudatos kontrollal rendelkeznek, valamint mert az írásminták nagy része másolt szöveg, odafigyeltem a helyesírásra, betűkihagyásokra, illetve -tévesztésekre.